Paolo Coelho: Veronika meg akar halni. Athenaum, 2001.
Veronika Szlovéniában él, és úgy érzi, nincs értelme az életének. Öngyilkosságot követ el, ám megmentik, és egy szanatóriumba kerül. Itt rideg, idegen világ veszi körül, ám megismermedik egy szkizofrén fiúval, s ettől minden megváltozik.

Christoph Hein: Régi tangó. Európa Könyvkiadó, 2006.
A hatvanas évek NDK-ja szigorú, zárt kommunista világ. Hans- Peter Dallow, a börtönből frissen szabadult egyetemi tanár nem tud visszailleszkedni a társadalomba. Vajon megtalálja helyét a kétszínű, rettegéssel mérgezett világban?

Gáll István: A napimádó. Szépirodalmi, Budapest, 1970.
Juli egyre többször álmodik rosszat. Álmaiban rendszeresen előjönnek a második világháború idején, gyerekfejjel átélt borzalmak, német katonák kutyákkal. Férje egyre nehezebben viseli Juli érzelmi ingadozásait. Gáll István könyve modern próza, akár a 21. században is megállja a helyét. akit érdekel, antikváriumokban keresse!

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Az elmúlt évek oktatáspolitikája szép lassan ki akarta iktatni ezt a könyvet a kötelező olvasmányok sorából. Pedig igazán remek történelmi mű. Gárdonyi nagyon pontos forrástanulmányozást követően fogott hozzá Eger 1552.évi ostromának elbeszéléséhez, ami pedig a Bornemissza-féle magánéleti szálat illeti: zseniális. És nem igaz, hogy erőszakos a könyv. Annyi brutalitás van benne, amennyi egy várostromnál előfordul.

László Endre (szerk.): 99 Bartók- levél. Kriterion, Bukarest, 1974.
Bartók Béla a huszadik század legnagyobb magyar zeneszerzője volt, ám valójában még ennél is több. Leveleiben életről, halálról, magyarságról írja le gondolatait, oly őszinteséggel, mint azt a magyar szellemi életben csak kevesen. Zene- és irodalomkedvelők számára egyaránt érdekes és szép könyv. Sajnos, már antikváriumokban is ritkán kapható.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Nagyon sokunk legkedvesebb diákkori olvasmánya a grundért tiszta szívvel, ártatlanul küzdő fiúk története. Volt egyszer egy monarchia, volt egyszer egy másfajta Budapest, volt egyszer két gyerekcsapat, könnyek, verekedések, sírások, halál- az a gyermeki lét maga volt az élet. Csak szebb lélekkel. Csak tisztább szívvel.

William Shakespeare: Coriolanus
A nagy angol drámaíró darabja két az ókori Rómában játszódik. A lázongó plebs és a pártoskodó senatus politikai harcát csak a győztes hadvezér, Coriolanus képes feloldani. Ám ő katona, nem politikus, s hiába ér el sikereket, hiúsága és jellemének korlatoltsága megakadályozza abban, hogy nagy államférfi váljék belőle. A modern lélektan elemeit is felhasználó művet elsőként Petőfi Sándor fordította magyarra.

William Shakespeare: Hamlet
Hogyan is lehet az Olvasó figyelmébe ajánlani a világ legnagyobb tragédiáját? Érdemes a művet úgy olvasni, hogy nem Hamlet őrültségén gondolkodunk, hanem a főhős minden egyes mondatát egyfajta világmagyarázatként, mondhatni: szatirikusan előadott tanításként,  értelmezzük. Jómagam azon is sokat töprengtem, Hamlet valóban szerelmes-e Ophéliába. Szerintem nem, mert nem tudhatja, mi az a szerelem: őt ennél sokkalta fontosabb dolgok foglalkoztatják. Túl kell élnie egy őrült világot.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Egy új szempontot szeretnék adni a dráma értelmezéséhez: azt, hogy a pár együtt sincs harmincöt éves. Ez a fiatalság, ez a -Júlia esetében- koraérettség- mennyire befolyásolja a dolgok fejlődését. Szerintem nagyon is. Ez a történet egészen másképp végződne, ha mindketten öt évvel idősebbek volnának.

Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála. ( Több kiadás, például Európa Könyvkiadó, Diákkönyvtár sorozat)
Ma, amikor a polgári életforma eszményítése zajlik, kissé megfeledkezünk arról, hogy ez a polgári nagyon hamar átcsap nyárspolgári-ba. Tolsztoj kisregényének főhőse, Ivan Iljics, megtudja, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ahogy közeledik a halál felé, egyre többen elhagyják, érzelmileg magára marad. Rádöbben, hogy emberi kapcsolatai cseppet sem voltak őszinték. Környezete, családja egyszerűen leírja őt, s már készül a halála utáni időkre..